A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület a Lenti járás alábbi 42 településén látja el tevékenységét és segíti a vidékfejlesztési célok megvalósítását. A tervezési terület lefedi a Lenti járás nagy részét, csak a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatal településeit nem foglalja magába, amely terület a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesülethez tartozik.
A Lenti járás Zala megye észak-nyugati részén helyezkedik el, Vas megyével határos. Három néprajzi területet is érint - a Göcsejt, Hetést és az Őrséget. Szlovéniával határos, de közel van Ausztria és Horvátország is. Földrajzilag területe a Kerka-menti dombság, a Lenti-medence, a Göcsej-dombság, és a Szentgyörgyvölgyi rögvidékre terjed ki. Kedvező földrajzi adottsága a nagymértékű erdősültség, a még nem teljesen kihasznált gazdag, jól megkutatott hévizek térsége, ill. a több kilométer mélységből kitermelhető forró vizes készletei.
A Lenti járás a 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a kedvezményezett járások besorolásáról jogszabály szerint a kedvezményezett járások közé tartozik, amely kategóriába azokat a járásokat sorolják, amelyeknek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga.
A térség települései 2012. december 31-ig a Lenti kistérség részei voltak, amelyet 51 település alkotott, de a törvényi változások eredményeként 2013. január 1-től 48 településsel járásként alkot egy egységet.
A 42 település 554 km2 területen helyezkedik el, amely Zala megyén belül egy közepes nagyságú térség, a lakónépessége a 2013-as adatok szerint 16 929 fő. A népsűrűsége 32 fő/km2, amely a legalacsonyabb Zala megyén belül. Alapvetően aprófalvas a térség, a legkisebb település a 17 fős Felsőszenterzsébet, de a települések közül 500 fő felett is csak 5 helyen élnek. A térség legnagyobb települése, Lenti város, amelynek lakossága 7 908 fő. Összességében a Lenti járásban 19 783 fő lakik, amellyel Zala megyében a harmadik helyet foglalja el.
A tervezési terület népesség számának változása 2000-hez viszonyítva az utóbbi 15 évben jelentősen csökkent a magas halandóság, alacsony születésszám és a migrációs folyamatok következtében, ennek értéke -8,5%. Ezzel az értékkel Zala megyében a második leginkább csökkenő népességű térség, amely az aprófalvas településszerkezetet és a széttagozódást is figyelembe véve megnehezíti a terület- és vidékfejlesztési tevékenységet is. A negatív demográfiai folyamatoknak következtében a vidék elvesztette népességének aktív rétegét, mivel az elvándorlás elsősorban a vállalkozó szellemű, gazdaságilag aktív, fiatal réteget csábította el. A határok közelsége és az Európai Unió határnélküliségének köszönhetően nagy az elszívó hatás a térségből, elsősorban Ausztria, Németország felé. A tervezési terület falvainak népessége több szempontból – életkor, családösszetétel, iskolázottsági szint, szakképzettség – torzult, csonka.
A Lenti járás területét természet földrajzilag elsősorban a Kerka és mellékfolyásai (Cserta, Cupi-patak, Szentgyörgyvölgyi-patak stb.), a Kerka-völgye határozza meg.
Éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves, amely megközelíti a nedves éghajlati típust. Az évi csapadékmennyiség 800 mm körüli, amelyet gyakran meghalad a lehullott mennyiség, bár erre az utóbbi évek csapadékszegény időszakában nem volt példa. A völgyek klímája köd-hajlamos, a hűvösebb idő beköszöntével gyakran borítja ködfátyol a völgyeket és a víz menti területeket. Uralkodó szélirány nincs, 1850 óra körüli az éves napfénytartam, az évi átlaghőmérséklet 10 ̊C körüli.
A Kerka vízgyűjtő területen az idősebb földtani képződmények csak a szénhidrogén-kutatásokkal kapcsolatos mélyfurásokból ismerhetők. Kőzettanilag változatos a feltárt rétegsor, a meszes-márgás kifejlődéstől kezdve a homokos-agyagos, helyenként lignites rétegekig terjed.
A Kerka-mente a Nyugat-Zalai dombvidék legkevésbé tagolt eróziós dombsági kistája. Területét az Ős-Mura és a Kerka ópleisztocén hordalékkúpja fedi, amelyet a szerkezeti mozgások és az eróziós folyamatok különböző mértékben szabdaltak fel. Legtagoltabb a kistáj északi és déli térsége, ahol féloldalasan magasra kiemelt kavicstakarós tanúhegyek (Haricsa-hegy 287 m, Szentgyörgyvölgyi-rög 257 m, Tenke-hegy 332 m, Lenti-hegy 260 m) őrzik az ópleisztocén kavicstakaró maradványait. A rögszerűen kiemelkedő tanúhegyek között újpleisztocén süllyedék terület, a Lenti medence (129 km2) helyezkedik el.
A tervezési terület bővelkedik természeti értékekben, számos NATURA 2000-es terület található a vidéken, melyeket a Nemzeti Ökológiai Hálózathoz tartozó területek egészítenek ki. A természetvédelmi hatósági feladatok esetében a térség nagy részén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, míg az északi rész néhány településén az Őrségi Nemzeti Park az illetékes.
A vidék környezeti állapota összességében jónak mondható, ami részben a periférikus helyzet talán egyetlen pozitív következménye.